Történelem:

Belgium hatalmas szomszédai, Franciaország, Németország és Anglia (az Északi Tengeren keresztül) hosszú időn át részesítették előnyben ezt a kis nemzetet, mint kellemes helyet az egymás elleni háborúskodásra. A német törzsek által meghódított, a 7. évszázadban átkeresztelt, és a Frank Birodalom alatt 1100-ben kihasított Belgium élvezte a 14. évszázadban a francia Burgundi Herceg alatti prosperitás és művészeti kibontakozás aranykorát. Ez az időszak Ypern, Brugge és Gent flamand városok textil kereskedelmének virágzását hozta. Az angol versenytársak és egy eliszaposodott folyó miatt Brugge hanyatlásával Antwerpen vált Európa legnagyobb kikötőjévé.

Az aranykor a 15. évszázad közepén kezdett elhalványodni, amikor az Alföldi Országokat (a jelenlegi Belgium, Hollandia és Luxemburg) meghódította Spanyolország, hosszan tartó harcot kiváltva a katolikus vallással szemben. A spanyol fanatikus katolikus II. Fülöp az Inkvizíciót küldte el a katolicizmus kierőszakolására. Sok ezer polgárt börtönöztek be vagy végeztek ki, mielőtt a totális háború kitört 1568-ban. A hollandok felkelése 80 éven át tartott, és végül Hollandia és a szövetséges tartományok kiűzték a spanyolokat. Belgium és Luxemburg spanyol uralom alatt maradtak. Napóleonnak a Brüsszel melletti Waterlooban elszenvedett veresége hozzájárult 1814-ben a Holland Egyesült Királyság kialakulásához, Belgiumnak és Luxemburgnak Hollandiába való összeolvadásához. De a katolikus belgák felkelést robbantottak ki, és 1830-ban kivívták a függetlenséget.

Belgium semleges politikája ellenére a németek megszállták az országot 1914-ben. Egy másik német támadás során 1940-ben három hét alatt a teljes országot megszállták. III Leopold király kérdéses kapitulációja a németek előtt 1950-ben lemondását eredményezte fia, Baudouin javára, kinek népszerű uralkodása 1993-ban ért véget halálával. A gyermektelen Baudouin királyt bátyja, a jelenlegi II. Albert király követte a trónon.

A háború utáni Belgiumot egy olyan gazdasági fellendülés jellemezte, amely később hozzájárult az Európai Közösség (EGK) és az Észak Atlanti Szerződés (NATO) főhadiszállásaivá történő kinevezéséhez. A mai Belgium a diplomaták hatalmas seregének birodalma, és velük eljött az internacionalizmus egy olyan formája, melyet a hatalmas felhőkarcolók és a békés vendégfogadók jellemeznek. Miközben az ország elsőszámú városát erőteljesen felfejlesztették, hogy méltó lehessen Európához, maguk a belgák hagyományőrzők maradtak, és így Belgium mindig a polgáraiból és múltjából fog táplálkozni.