B ács-Kiskun megyében 2003-ban az előző évinél közel 5 százalékkal több, 72 893 olyan vendéget regisztráltak, akik nem hotelekben szálltak meg. A belföldi vendégek száma a KSH adatai szerint 13 százalékkal növekedett.

A Duna-Tisza közén elszórt vendégfogadó falvakat és tanyákat az évek óta visszatérő külföldi vendégeken kívül egyre több hazai látogató keresi fel. Az átalakuló tájban, kisebb szigeteken az Alföld eredeti képét reprezentáló védett élőhelyeket találunk.
A Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavai és pusztái, homokbuckás területei, a Tisza holtágai őrzik páratlan növény- és madárvilágukat. A park ma már túraútvonalak mentén látogatható, gyalogos- és lovas- turistautak szelik át a védett terület látogatók számára nyitott részeit.

természetvédelmi oltalom alatt áll ezen a tájon 115 ezer hektár. A nemzeti park területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszférarezervátummá nyilvánította.
Kecskemét és a közvetlen térségéhez tartozó változatos kiskunsági táj, az ágasegyházi és orgoványi orchideafajokban gazdag rétek, a fülöpházi homokbuckák, a Holt-Tisza-ág, a kunbaracsi homoki tölgyes, az ágasegyházi, a kerekegyházi, a ladánybenei és az orgoványi ősborókás és ezek élővilága hazánk meghatározó természeti értékei. A határainkon túl is jól ismert Bugacpuszta egykor Kecskemét tulajdona volt.

Kiemelkedő marketing jellemzi a Kiskunsági Nemzeti Parkot. Területén több tucat túrát indítanak egyéni érdeklődők és turistacsoportok részére.
Kiadványaikat a környék szinte minden vendéglátóhelyén meg lehet találni, a www.knp.hu honlapjukon minden információ az érdeklődő rendelkezésére áll. Félszáznál is több fogadó és közel 30 lovastanya is várja a vendégeket a megye északi részén. A kisebb tanyákat ki lehet bérelni, a nagyobb helyeken pedig a megfelelő szállásfoglalás után lovagolni és kocsikázni is lehet.
Lajosmizsén, Bugacon és Kerekegyházán nemzetközi hírű lovasbemutatókat is rendeznek, melyekre szervezett csoportokban jönnek a turisták.
Garaczi János riportja